Novellákkal általában irodalomórán találkozik az ember, esetleg az internet végeláthatatlan útvesztőiben. De mindenkit megnyugtatok, létezik ezekből olyan gyűjtemény is, amit nem 100 éve elhalálozott emberek keze körmölt le. Ilyen Mason Murray Meghökkentő Meséi is. Nem hiszitek? Járjatok utána velem!
Első benyomás:
Már a borító és a cím is a tudtunkra adja, hogy egy fantasyval töltött papírszendvicset tartunk a kezünkben. A képi világ, a fejezet és a kötetcímek, a belső grafika ad egy játékosabb, de érdekes hangulatot a műnek. Így elkönyvelhetjük magunkban (kövezzetek meg a szóviccért, ha gondoljátok), hogy egy rövid, de talán kellemes kalandban lesz részünk.
A sorozat nevében pedig csak akkor lehetne több M betű, ha egy dadogós illető próbálná nekünk felolvasni. Ez az alliterációs játék azonban csak dob az egész megjelenésen.
A könyv bemutatása:
A szokatlanabb darabok közé tartozik, hiszem nincs 100 oldal és nem is regény. Valójában egy novellás kötet sorozat első számát tisztelhetjük benne. Tervek szerint negyed-fél évente jelenne meg az újabb adag. Igazi kis útikönyv, hisz vékony, és egy-egy novella átlagosan 6 oldalt vesz igénybe. Az utolsó kivételével.
Kis alapgondolat ebből, csöpp történetszál abból és kész is a majd egy tucatnyi novella. Mindegyik alkotás magában hordozza egy hosszabb regény lehetőségét. Ha engem kérdeznek, ez minden ilyen irományra igaz. Van amelyiket tovább gondoljuk, van amelyiktől nem is várnánk többet.
Vélemény:
Nem vagyok egy nagy novella faló. Így a viszonyítási alapom is olyan sovány, mint a húsvéti terítékre kerüléstől szabadulni vágyó báránykoma. Bár, ha jobban belegondolunk, mai olvasó társadalmunkban a regények kapják a legtöbb reflektorfényt, így a hátrányom sajnos elég általános jelenség.
Az sem számít kirívó esetnek, hogy az összes szereplő és hely neve amerikai. Ennek elég sok oka van, és hosszú cikket lehetne írni belőle. De a rövid tömör magyarázat az, hogy borzasztómód groteszknek hatna szerintem, ha a cselekmény Győr-Moson-Sopron megye északi részén lévő párszáz fős kis faluban játszódna. Nem túl sok lehetőség adódna izgalomra, nem igaz?
A történetek vége általában elég kiszámítható, néhány kivételtől eltérően. Az ötletek jók, a történet vezetésben sincsen igazán kivetnivaló. Annyit ad a kötet, amennyit várunk tőle. Kellemes kikapcsolódást egy rövidebb vonatút alatt. Bárhányszor olvasós, és akinek tetszik, csak egy tanácsomnak lenne: Szerezd meg hát mind!
Kiknek ajánlom:
Előfordul benne káromkodás, és erotikus tartalom, bár ez utóbbi csak említés szintjén és az is szolidan. Emiatt gyerekeke kívül bárkinek ajánlom, aki kedveli a novellákat, fantasy-t, Mason Murray-t vagy épp a földön túli és kívüli lényeket.
Kedvenc részlet:
„Türelem, Mark, türelem. Ne hősködj itt nekem! Odakint a kozmoszban, amit ti egyáltalán nem ismertek, milliónyi lakott világ létezik. Végtelen az űr és végtelenek a lehetőségek. Ostobák voltatok mindig is, hiszen csak az orrotokig láttatok. Először azt hittétek, a Föld korong alakú, majd pedig azt, hogy a Nap forog a Föld körül.”
Mason Murray egyéb alkotásai: Visszatérő végzet és Lélekcsapda
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése