Mi kell ahhoz, hogy felpezsdüljön egy esőbe fulladt szombat délután? Jó társaság, ének, zene, és persze egy nagy adag kultúra. Hogy hol található ez meg? A Kiál(lí)táson!
Február harmadikán a felhők úgy döntöttek, hogy aznap akarják a fővárossal újra megszerveztetni az úszó-világbajnokságot. A probléma az volt, hogy ennek az autósok és az A-ból B-be közlekedők vajmi kevéssé tudtak örülni. Köztük én sem repestem a boldogságtól, mikor a metrópótló heringjáratra kellett felszuszakolódnom potom fél óra késéssel.
Mindezek ellenére még három előtt oda tudtam érni. Hogy, hol és mi is volt az az ”oda”? Mondd nektek valamit a Kelet? Vagy ép az Anonim Költők Testvérisége? Ha nem akkor sem vagytok elveszve. Röviden tömören egy Kiál(lí)tás és Slam Poetry nevű rendezvényen vettem rész. Nos a címe szerintem nagyjából lefedi, hogy mi is lehetett a fő téma. Azonban egy kis csavarral volt megfűszerezve (mert ugye bár mi is lehetne megfelelőbb az ízesítésre, mint egy barkácseszköz?), ugyanis a képek mellé verseket társítottunk. Ezek az alkotások nem az elmúlt évszázadok termékei, hanem ma is élő, lélegző, tevékenykedő (és a programon zömmel résztvevő) emberek keze és esze munkáját dicsérték.
Tehát festőkből, költőkből és fogyasztókból álló társaságunk valamivel három után már teljes létszámmal zsúfolódott fel a Rose Bistro hangulatos kis galériájába. Be kell vallanom, többen voltunk, mint a hely kényelme engedte, és sajnos a hőmérséklet is igen hamar magasra csapott megfelelő ventilátor híján. Azonban ez nem nagyon szegte kedvünk. A kezdés a versek felolvasásából, majd helyretételéből állt. Frissítő italok elfogyasztása és egy zenész duó előadása után megkezdődhetett a Slam Poetry verseny. A hét versenyző sorsolási sorrendben állt ki a rivaldafénybe (vagy inkább a lámpa glóriába) és adta elő frappáns, szellemes, tömör vagy épp hosszadalmas slamjét. A szavazást követően pedig Kovács Szilvia Andrea vihette magával az első helyért járó oklevelet. Megemlíteném még, hogy Kovács Aletta ”Júliás verse” és Fazekas István Nemzeti dal átírása is igen emlékezetesre sikeredett. Gratula nekik és minden résztvevőnek.
Fakultatív programként pedig a Kiállítás után a csapat egy része egy Íjász nevű helyre települt át és ott folytatta a diskurzust szerfölött jó hangulatban.
Összességében, a kisebb nagyobb gondoktól eltekintve, kifejezetten hangulatos esemény kerekedett és sok olyan emberrel ismerkedtem meg, akikkel már alig várom a következő találkozást. Ha nem hiszel nekem, csatlakozz hozzánk legközelebb.
Remélem áprilisban Ti is csatlakoztok hozzánk!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése